KÁPTALANTÓTI

Káptalantóti Község önkormányzata
8283 Káptalantóti, Badacsonyi út 7.
Telefon: 87/471-125
Polgármester: Mészáros Zoltán

A Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re, Veszprémtõl 70 km-re fekszik. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén, a Szentgyörgy-hegy, aCsobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek koszorúzzák. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni mûködés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. Tõle néhány km-re ÉK-re található a Káli-medence Tájvédelmi Körzet, több helyen kipreparálódott, bizarr formákat mutató kõtengerrel. A községen keresztülhalad az országos kéktúra útvonala, amely összeköti a bazaltkúpokat Nagyvázsony várával, majd észak felé a Bakonyban folytatódik. 1997 õszén több kisebb táj- és természetvédelmi területtel együtt, a Bakony-Balaton Nemzeti Park része.

A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévbõl származik. A káptalan elõnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a gyõri káptalannak. IV. Béla több várat építtetett a környéken, a szomszéd Csobánc várát a Gyulaffyak építették fel (1255-72). A terület egykor várföld volt, rajta udvarnokok és királyi szakácsok laktak.

A lakosság fõleg szõlõtermelésbõl és rétmûvelésbõl él, a szántóföldi mûvelés a gyengén termõ, köves talaj miatt háttérbe szorult, bár a rozs, az árpa, a búza, és a kukorica itt is jellemzõ. A források több helyen kiemelik a szõlõhegy jelentõségét. Nehéz idõben odamenekülnek, tavasztól õszig ott élnek lakosai. 1548-ban megtámadta és felégette a török.

A XVIII. században magyar falu, katolikus lakossággal. A szõlõtermelés a legfontosabb tevékenység. Több erdõt irtanak ki, hogy bõvítsék a szõlõterületeket. A szõlõmûvelés a háború után is jellemzõ.