LESENCEISTVÁND

Általános áttekintés

Magyarország a vendégérkezések számát tekintve elõkelõ helyet foglal el a világturizmus összforgalmához viszonyítva, hiszen az érkezett turisták számát tekintve évek óta 3-4 % körül mozog a piacrészesedés aránya, ugyankkor a világturizmus összbevételébõl mindössze 1% körüli részesedéssel "büszkélkedhetünk". Magyarország turisztikai kínálata alapvetõen csak a ránk jellemzõ magyar kultúra és történelmi múlt (zene, képzõmûvészet, népmûvészet és népszokások, gasztronómia), természeti értékeink (Balaton, Velencei-tó, Fertõ-tó, erdõségeink és nemzeti parkjaink) és nem utolsó sorban vendégszeretetünk vonzerejére épült.
Magyarország szinte egyedülálló természeti értékekben gazdag ország Európában. A mindmáig megmaradt õserdei növényi- és állatvilágot megõrzõ puszták, lápok, mocsarak, árterek, erdõk, legelõk, gyepek, szinte páratlan látvánnyal és érzéssel halmozzák el az arra járó kirándulókat.

Lesenceistvánd története, általános bemutatása

Településünk Lesenceistvánd a Dunántúl középsõ részén a tapolcai medence peremén a keszthelyi hegység lábainál fekszik. /Zala és Veszprém megye határán/
Kelet felõl vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdõi övezik. Sümeg felöl a 84-es számú fõút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es fõúthoz. A Keszthely felõl ide érkezõk szõlõhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámába gyönyörködhetnek. Lakóinak száma 1999. január 1-én 946 fõ. 1328-ban tûnt fel elõször írásos dokumentumokban.
A neve elõször 1328-ban Lessenche-Istvand néven fordul elõ. Az Istvánd helységnév az István személynévbõl képzõdött, a Lesence-elõtag a patak mellékre utal. A falu Lesence-patak mellé települt, határa dombok alatt, erdõk és nádasok között fekszik - ezért kevés szántója is vizenyõs. A lakosság az erdõk kiirtásával jelentõs mértékben megnagyobbította szántóit, egy telekhez az 1767. évi úrbérezés után 20 hold szántó tartozott.

A település urai a XIV. században a Dersfiek voltak, akik a pannonhalmi Apátsággal pereskedtek, s a faluhoz csere révén jutottak a pannonhalmi Apátságtól.
A XVI. században Csoron András és leszármazói voltak a birtokosok, majd a falu és környéke 1600-tól folyamatosan az Esterházy család birtoka volt.
A lakosság létalapját mindig a földmûvelés és a szõlõtermelés alkotta. Leginkább rozst termeltek. A szõlõhegy a falu határában "Istvándi hegy" néven vált ismertté ... Egyéb haszonbevételeik között mindig fontos volt az állattenyésztés, a halászat a Balatonban és a gesztenye termelése. Iparral a lakosok sokáig nem foglalkoztak. A település fejlõdését kezdetben a török, sokáig késõbb a földesúrhoz való viszony határozta meg.
A török már 1545-ben elfoglalta a települést. 1553-tól a XVII. századig az egész szántói járás a töröknek hódolt és fizette az adót.
A hosszabb lakott idõszak után, a török uralom végén Lesenceistvánd elnéptelenedett. 1692-ben kezdték újratelepíteni magyar lakossággal.
1720 körüli években indult az a gazdasági fejlõdés, amely a század végére erõteljes fellendülést eredményezett. 1711-ben még csak 9, 1745-ben 51, 1773-ban 73, 1805-ben 141 család élt a faluban. 1770-ben a község már tanítót fogadott.
Nemesvita, késõbb Lesencetomaj egyházi filiája volt. 1748-tól kezdõdõ anyakönyvek is itt találhatók. Régi kõegyházat ismereteink szerint elõször 1745-1746-ban restaurálták, bõvítették.
A Keszthely és Tapolca között fekvõ Istvánd a XIX. század folyamán a duplájára növelte a népességét. Határa viszonylag nagy kiterjedésûvé vált. Földesurai között a dokumentumok az Esterházy, a Fényes, a Thiele, a Nedeczky famíliát említették, a XIX. század végén földbirtokosa gróf Esterházy Pál volt.
Lesenceistvándon - Tapolca és a közeli bányavidékek közelsége miatt - jelentõs volt a nem mezõgazdaságból élõ népesség aránya.
A közelmúltban növekedtek az ipari munkalehetõségek. Lesenceistvándról közel 500 fõ járt Uzsabányára, Nyirádra, Tapolcára, Zalahalápra dolgozni, de még 1970-ben is a keresõk és az eltartottak 31, 2 % - az élt a mezõgazdasági tevékenyéségbõl.
A foglalkozási megoszlásban bekövetkezett változást tükrözte a falukép alakulása is. Több mint 100 tágas, szép családi ház épült. Az utcák rendezettekké váltak és mindenütt az egyik oldalon kövezett járda biztosítja a sármentes közlekedést. A házak elõtt kiskertek, mögöttük konyhakertek, gyümölcsösök virulnak.
A falu 1959-tõl bitumenes úttal kapcsolódott a környezõ községekhez. Törpevízmûvek biztosította a lakosság egészséges ivóvízellátását. Új vegyesbolt, élelmiszerbolt, általános iskola, egészségház, kultúrház, óvoda is épült.
Egykori külterülete, Uzsabánya ma önálló bányásztelepülés 465 lakossal, 132 házzal, villanyvilágítással, vízvezetékkel, csatornahálózattal.
Egyéb lakott helyei: Uzsa-erdésztelep, Uzsa vasútállomás és õrház, Baranyás, Csertetõ, Kõorra, Szilos, Csalit, Berkenyés, Pótlék, Belátó, Bédia, Csengõ a legújabb helységnévtárban már nem szerepeltek. A falu határában elpusztult Gárdonyi Pabar és Szentlélekpuszta nevû középkori települések emlékét és nyomait hasonló nevû dûlõnevek õrzik.
Lesenceistvánd gyönyörû környezetû, jó levegõjû békés lakosságú nyugat-magyarországi kis település, a pihenés biztos bázisa.
A településen mûködik Lesenceistvánd és Uzsa községek körjegyzõsége. Közlekedés szempontjából az autóbusz a kizárólagos tömegközlekedési eszköz, mivel a legközelebbi vasútállomás mintegy 4 kilométerre, Uzsán található.
Lesenceistvánd területe a Balaton vízgyûjtõ területéhez tartozik. Legmagasabb pontja a Kõ-orra hely, amely 403 méter.
A település közigazgatásilag a 8 kilométerre fekvõ Tapolcához kötõdik. A lakosság fõ munkáltatója a zalahalápi BEFAG Rt. valamint az uzsai kõbánya és a tapolcai Bakony-mûvek. A helyi vállalkozók száma 23, legtöbbjük építõipari tevékenységet folytat.
A település infrastruktúrája:
- A településen 346 belterületi és 421 külterületi ingtan található.
- Az utcák száma 5, hosszúságuk összesen 3600 méter a külterületiek nélkül, portalanítva ebbõl 3100 méter van.
- A vízvezeték-hálózat teljesen kiépített.
- Csatornahálózat még nincs.
- A kommunális hulladék elszállítása megoldott.
- Csapadékvíz elvezetése nyílt felszíni árokba történik, melyek befogadója a község egyetlen élvize a Lesence-patak.
- Az elektromos hálózat légvezetékes, amely a külterületen részben kiépített.
- A TV mûsorok a 8 éve üzemeltetõ kábeltévén jutnak el a lakossághoz.
- A telefonellátottság 70%-os.
- 1999-ben fejezõdött be a vezetékes gáz vezetése, amely a falu minden belterületi lakójának elérhetõ.

Sajnos a település nem tudott a korábbi rendszerben igazán feljlõdni, mivel az 5 falu (Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lesencefalu, Nemesvita, Balatonederics) közül inkább a Balatonpartit feljesztették. Az alapvetõ infrastrukturális beruházások elmaradtak (csatornázás, vezetékes gáz), így ezen feladatok megoldása egy visszafejlõdésnek indult település égetõ gondjaivá váltak.

Lesenceistvánd Község nevezetességei:
- Országos kéktúra útvonal, amely a Kõ-orra hegyen és a falun keresztül vezet
- Szent Jakab templom (mûemléki vörösmárvány keresztelõkút és a szintén mûemléki védett fasípos orgona)
- Az elsõ- és második világháborúban elhunyt hõsök emlékmûvei
- Mária hegyi kápolna
- Szentháromság szobor
- Épülõben lévõ milleneumi park
- A temetõkerti mûemlék sírkeresztek

Turisztikai szempontból a település az adottságai alapján alkalmas lehet arra, hogy a lovas, kerékpáros és a gyalogos ifjúsági turizmust meghonosítsuk.

Helyzetelemzés
Napjainkra megváltozott a turizmus értékrendje, megnõtt a turizmus és a speciális turisztikai termék iránti kereslet. Az elmúlt évek során, Magyarországon és nemzetközi viszonylataiban is jelentõs szemléletváltozás kezdõdött a "természet", "természetvédelem" és idegenforgalom kapcsolatának társadalmi megitélésében.
A hazai idegenforgalom egyik legvonzóbb terület és célpontja a Balaton és annak térsége. Éghajlata kiegyensúlyozott, a nem távoli Bakony közelségébõl adódóan az ország legtisztább levegõjû területe. Az idelátogató turistákat, üdülõvendégek nemcsak a fürdési lehetõségek, hanem a Balaton-felvidéki táj, az itt megtalálható mûemlékek, kultúrtörténeti értékek, nem utolsó sorban a természeti értékek sokasága is vonzza.
A Balaton közvetlen parti sávja ma már teljesen beépült mûvi környezet, amely egyben az ország egyik legkiemelkedõbb idegenforgalmi övezete. Környezetünket jelentõsen károsítja a tömegturizmus, abban az esetben, ha csak használja, és nem védi.
Ugyanakkor a turizmusnak lehet pozitív hatása, ha a bevételekbõl jelentõs összeget a természetvédelemre lehetne fordítani.

Lesenceistvándot földrajzi fekvése, természeti és kulturális értékei egyaránt alkalmassá tennék a turizmus fejlesztésére. Ennek ellenére maga a terület szinte kihasználatlan turisztikai szempontból.

A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és a festõi geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény és állatfaj élõhelyei is. A természeti értékek gazdag tárázáshoz társul a római korig visszavezethetõ országos jelentõségû szõlõkultúra valamint a szõlõhegyek és községek megannyi építészeti emléke a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szõlõhegyi népi építészeti emlékek.
A településen halad át az Országos Kék Túra útvonala, amely fontos összeköttetést jelent a Keszthelyi hegység két oldala között a gyalogos kiránduló turizmusban. Ennek oka, hogy a területet körülölelõ Balatonfelvidéki Nemzeti Park Tapolcai-medencei és a Kovácsi-hegy, Tátikai körzetének összekötõ pontja.
Lesenceistvánd statisztikai jellemzõi

Állandó lakosok száma: 939 fõ
Ideiglenes lakosok száma: 19 fõ
Állandó lakosságszám: 335 Index: (lakás/lakos): 2,8
Üdülõ lakásszám: 85
Belterület: 50 ha
Külterület: 671 ha

Lakosság megoszlása: 17 év alatti : 227 fõ
18-59 év közötti: 531 fõ
60 év feletti: 181 fõ Öregségi index: 19%
Népesség megoszlása: felsõfokú végzettség: 22 fõ
Középfokú végzettség: 120 fõ
Alapfokú végzettség: 249 fõ

Értelmiségi: 22 fõ
Szakmunkás: 210 fõ
Szakképzetlen: 280 fõ

Iparban foglalkoztatott: 250 fõ
Mezõgazdaságban: 12 fõ
Igazgatásban: 56 fõ
Munkanélküli: 5%

Vállalkozások: Egyéni: 40
5-15 fõ: 2

Város elérési ideje: Város: Tapolca, Sümeg
Ideje: 15 perc

Helyi társadalom mûködése:
Non-profit szervezetek: 6
Klubok: 2

Intézményi ellátottság:
Igazgatás
Oktatás, nevelés
Mûvelõdés
Kereskedelem
Sport
Egészségügy
Infrastruktúra ellátottság: 90%, hiány csatornahálózat
Földterület használata:

Szántó: 157 ha
Gyep: 130 ha
Erdõ: 248 ha
Szõlõ: 117 ha
Gyümölcsösös: 19 ha