MINDSZENTKÁLLA
Már a Honfoglalás idején létezett, bár elsõ írott említése 1277-bõl ismert. A Káli-medence községei - közöttük Mindszentkálla is - Kál harka (vérbíró) szállásbirtoka volt. Mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Elõnevét Mindszentek tiszteletére szentelt templomától nyerte. Elsõ neve Villa omnium sanctorum Kaal volt. Késõbb Mindszentkállakisfalud néven említették.
Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud. Ezek összeépülésébõl, egyesülésébõl keletkezett. Kisfaludot 1548-ban felégette a török. A visszaköltözött lakosságot a XVI. század végén újra elkergette ellensége. Kisfalud 1696-ban a veszprémi káptalan birtoka, ahol 11 jobbágy- és zsellércsalád élt. 1700-ban mér Mindszentkállával együtt írták össze.
Mindszentkálla népes helység a XVI. században. A forrásmunkák tanulsága szerint 1531-ben 20 adófizetõ telek és több puszta is hozzátartozott. A török 1548-ban újra felégette, de néhány év múlva benépesült. A XVI-XVIII. századi rovásíró összeírásokban mindvégig szerepelt. 1696-ban például 9 jobbágy és zsellércsalád lakta, 55 hold szántóval és több, mint hat hold szõlõvel.
Fennállásától kezdve mindvégig római katolikus vallásúak lakták, amit a község neve is bizonyít. Temploma és parochiális egyháza már 1335-ben létezett. Papjáról az 1333. évi tizedjegyzék is említést tett. Mai temploma 1829-ben épült; a réginek csak romjai láthatók.
Határának nagy részét a veszprémi püspökség birtokolta 1945 elõtt. Ezen kívül létezett a Kerkápoly és Bodorféle alapítványi birtok, valamint az útbéres közbirtokosság földje. Két 25 holdon felüli magánbirtokot is nyilvántartottak ebben az idõben. A nagybirtokokat 1945-ben felosztották, így a község tulajdonába került a veszprémi püspökség két majorja, a Kereki és a Szent Imre major is. Imre majort abban az idõben Sanyarú majornak hívták.
A Kishegy, a Kopasz-hegy és a Tikhegy keleti lábánál fekvõ községnek 1939-ben 1872 katasztrális holdja és 812 magyar nyelvû lakosa volt. Ekkor 172 lakóháza, egy római katolikus elemi népiskolája és egy általános továbbképzõ iskolája volt. Öt önálló iparos és három kereskedõ élt itt. 1969 júliusában 780 lakost és 1900 hold területet tartottak számon.
Jelenlegi lakosságszáma 340 fõ. Külterülete Öreghegy, Köveshegy és Devecseri-hegy. Öreghegy legmagasabb pontja a 330 méter magas Kopasz-hegy, amelyrõl a Balatonra és Somogyba is ellátni.
A szüreti felvonulást októberben tartják. A búcsú november elsõ vasárnapjára esik.
